A rossz
Lehetne a legrosszabb is, de legyen csak rossz. Ne legyünk telhetetlenek és essünk is túl ezen a fejezeten gyorsan. A rossz kapcsolat ugyanis megmérgezi az életünket, annak minden területére negatívan hat, a munkánkra, az egészségünkre, a másokkal és saját magunkkal való viszonyulásunkra, mindenre.
Egy rossz kapcsolat olyan, mint egy csatatér, ahol nincsenek győztesek, csak vesztesek. Ha ilyen kapcsolatban élünk, nos, minél hamarabb lépjünk ki belőle.
A cikk végén összeállítottam egy kérdőívet, ami segíthet eldönteni, érdemes-e benne maradnunk egy kapcsolatban vagy sem.
A jó
a.
Jó az, ami jó. Egyértelműen jó. Nem kicsit jó, meg nagyjából jó, hanem JÓ. Ennél ne adjuk alább. A Párkapcsolati kérdőív kitöltésekor legyünk őszinték. Higgyünk annak a kis belső hangnak, ami vagy aki pontosan tudja a választ.
Mennyi lett? Elmegy? Egész jó? Vagy pont jó? Esetleg nagyon jó :)?
(b.
Csak zárójelben: ha egyedülállóak vagyunk, az lehet jó is. Jó akkor, ha lehetőségnek tekintjük, hogy találjunk egy jó vagy jobb társat, vagy ha saját elhatározásból vagyunk szinglik, mert ez így ideiglenesen vagy akár hosszabb távon ideális állapot számunkra. A döntés és a felelősség a miénk, hogy ebből a helyzetből mit hozunk ki. Például ledoktorálunk 😀 vagy indíthatunk egy saját vállalkozást, amíg szinglik vagyunk. Különösen jó újra szinglinek lenni egy rosszul sikerült kapcsolat után, amikor időre van szükségünk, hogy újra összeszedjük magunkat és rendet rakjunk magunkban és magunk körül.
De ha nem jó nekünk a szingli lét, akkor kérjünk segítséget, keressünk barátokat, társat, kinek épp mire van szüksége. Ha nem érezzük jól magunkat egyedülállóként, akkor Ne legyünk egyedül.)
A legjobb
Csupa mosoly, harmónia és boldogság. Az ég mesekék, a fű olyan zöld, hogy ódákat zengedeznek róla a poéták. A madarak Mozart szonátákat adnak elő és egy, csak egy felhő van messze a vidéken…, és az is szív alakú és somlói galuskából készült. Százalékban pedig már-már megközelítjük a -jujjj-, a 100 %-ot! Szinte szédítő ez a magasság (vagy „mélység”), nem?
Nos, legyünk reálisak. A párok nagyon kis százaléka él a jónál is jobb, már-már tökéletes kapcsolatban, és főleg nem egy életen át. De most őszintén. Hány olyan párt tudnak megemlíteni a saját ismeretségi körükből, akiknél mindig minden rózsás és harmonikus? Bizonyára nem túl sokat.
De baj-e az, ha egy kapcsolat nem tökéletes, egyszerűen csak jó? Nem. Egyáltalán nem baj, ha nem tökéletes az életünk. Csak legyen jó. Ha már törekszünk rá, az is jó. Ha nem elégszünk meg a nem olyan jóval és nem érjük be a nagyjából jóval, ha nem fogadjuk el a rosszat, már az is jó.
Képzeljük csak el, ha a világon élő összes ember 70-80 %-a legalább 70-80 %-ban boldog lenne… Hány embernek lenne akkor jó… Nagyon soknak.
Vagy ha a világon élő összes ember 70-80 %-a törekedne arra, hogy 70-80%-ban jó legyen neki és másnak is. Utópia, de legalább pozitív :).
Szóval paradox módon, nem az lenne a legjobb, ha mindenkinek a legjobb lenne. Az lenne a legjobb, ha mindenkinek legalább jó lenne. „Csak” JÓ.
Hogy is énekelték Don Filippo Neri gyerekei még a múlt évezredben?
„State buoni se potete.”
„A többi nem számít.”
❤